A gimnáziumi (ideértve a hatosztályos és nyolcosztályos gimnáziumokat is) felvételik két tantárgyból, matematikából és magyar nyelvből állnak. A központi írásbeli felvételit az iskolák szóbeli felvételije követi (ha a gyerek eléri a behíváshoz szükséges ponthatárt és az iskola tart szóbeli vizsgát). Az iskolák általában tartanak tájékoztatót, ahol részletesen ismertetik a felvételi eljárást, a határidőket, illetve az adott iskola specialitásait – ezekre a tájékoztatókra érdemes személyesen elmenni, meghallgatni – így belülről is látjuk az iskolaépületet, megismerhetjük az iskola vezetőjét, egyszóval hasznos benyomásokat szerezhetünk az iskoláról, ami az iskola kiválasztásában is nagy segítség lehet.
Az irásbeli felvételire általában januárban kerül sor. Mindkét tantárgy írásbeli felvételi feladatsorában 10 feladat van, és az elérhető pontszám 50-50 pont.A megoldási idő 45 perc tantárgyanként, a magyarral kezdenek, 15 perc szünet után következik a matek.
A feladatok nem az iskolai tananyagot kérik vissza, hanem azok gyakorlatban történő alkalmazását mérik. A magyar felvételi során a szövegértés, a szókincs, a szólások-közmondások ismerete, a helyesírás és a fogalmazási készség nagyon hangsúlyos, míg a matek feladatsor a biztos számolási készségeken kívül a szöveges, logikai feladatok megoldásának képességet méri elsősorban. A jó teljesítményhez ezért nem elég az általános iskolában megszerzett tudás, hanem a feladatok típusainak ismerete és gyakorlása is elengedhetetlen.
A szóbeli felvételin szintén magyar és matematika feladatokkal találkoznak a gyerekek. Az itt elérhető pontszámot hozzáadják az írásbeli pontokhoz, illetve a hozott pontokhoz (ez az előző évvégi és adott félévi, az iskola által kijelölt tantárgyak jegyeiből számítandó). Ezek súlya iskolánként eltérő, ezért érdemes a kiválasztott iskola honlapját részletesen tanulmányozni, hogy tisztában legyünk a részletekkel.